Ottis főz Zsuzsi finomságai UFF blog Grill Életmód Csokivilág Teázó Fűszerek Vitaminok Régi magyar márkák története

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepélyesen megnyitották az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, az Észak-magyarországi falu tájegységet. Ezzel az Új Magyarország Fejlesztési Terv ún. kiemelt kulturális projektjei közül elsőként a Skanzen Örökség Program valósult meg. Az új tájegység a múzeumi bemutatás minden korábbinál szemléletesebb, közvetlenebb, interaktívabb módszereit alkalmazza, hogy a 21. század emberének is élő tapasztalatként adhassa át a Palócföld paraszti örökségét, egy a szükségben is leleményes vidék mindennapi tudását. Az Észak-magyarországi falu tájegység ünnepélyes átadása a szentendrei Skanzenben egy palócföldi lakodalom koreográfiáját követte, ágyvitellel, kikéréssel, vőféllyel és lakodalmi menettel. A játék szerint a múzeum látogatóit jelképező boldog Közönség Pesta e ceremónia révén nyerte el Palóc Böskét, a világszép új tájegységet. Az örömszülők a múzeum vezető munkatársai voltak, az esketést Dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója végezte. Elsőként a legközelebbi rokonok adták át ajándékaikat: Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, a kiállításban megjelenített települések vezetői és Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere. Az észak-magyarországi régió képviselői szinte a gátról érkeztek, hiszen az utóbbi hetek esőzései, áradásai leginkább ezt a vidéket sújtották. A szónokok kiemelték, hogy a válságos események még világosabban mutatják a Skanzen értékmentő küldetésének, az épületkincs gondos megőrzésének jelentőségét. A múzeum főigazgatója beszédében elmondta: „Ha a helyszínen már nem is lehet megmenteni őket, múzeumunkban, mint egy rezervátumban örök időkre fennmarad e hagyományos életmód lenyomata az itt látható épületekben és tárgyakban, ill. a bemutatott szokásokban.” Bizakodással állapították meg, hogy a katasztrófa eddig a vidékek közötti szolidaritás, a személyes kapcsolatok erősödését hozta. A Skanzen új falukomplexumát végül dr. Sólyom László köztársasági elnök adta át a teljes magyar nemzet kulturális közösségének a falvakból érkező ezres vendégsereg előtt. Ezzel lezárult a két éve zajló Skanzen Örökség Program, az Új Magyarország Fejlesztési Terv ún. kiemelt kulturális projektjei közül elsőként. A ceremónia utolsó mozzanataként és egyben az ünnepség lezárásaként elhelyezték a káponkában a Karancskesziről származó öltöztetős Mária-szobor másolatát. Az ünnepi műsor koreográfiáját a Nógrád Táncegyüttes dolgozta ki, és közreműködött a 91 éves Pál István, a nógrádi dudás hagyományok utolsó őrzője is. A 21. század Skanzenje: személyes, tapintható A Skanzen nyolcadik tájegysége az Ipoly és a Bodrog közötti, folyóktól szabdalt hegyvidéki terület, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Gömör 19-20. századi paraszti kultúráját, elsősorban építészetét és lakáskultúráját mutatja be. Főként a szegény és középparaszti rétegekre koncentrál, de megjeleníti a kisnemesi utódok, vándoriparosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mezőgazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegődő cselédek életvitelét is. A tájegységben - a Skanzen eredeti küldetése szerint - többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd a múzeumban újra felépített autentikus épületek állnak, amelyek belső tereiben, az enteriőrökben közel ötezer pontosan elrendezett műtárgy teszi megtapasztalhatóvá a falusi élet egykori eseményeit. Minden tárgyat aprólékos kutatás választott ki, mindegyiket személyes történetek hitelesítik. A látogatói élmény az új tájegységben minden érzékszervre kiterjed. A műtárgyakhoz itt 1.000 olyan demonstrációs tárgy társul, amelyeket a látogató kézbe vehet és kipróbálhat. A házakba betérő érdeklődő perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallgathat, megrajzolhatja családfáját, megfigyelheti a disznóvágás, a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének mesterfogásait, de leheveredve próbára teheti a filkeházi ágyat, vagy a használatba vehető bútorok bármelyikét. A tájegység különlegessége
Legek A tárgyak közül a legrégebbi a novaji berendezésben szereplő 1876-os évszámmal ellátott pad, a legújabb a 2010-ben vásárolt mosógép a cselédház modern időmetszetet is bemutató fürdőszobájában. A legértékesebb műtárgy Kukucska Ernő, az egykori híres nógrádi dudás eredeti dudája. A legnagyobb méretű a csobádi olajütő fából készült 4 méter hosszú szerkezete, a legkisebb pedig a nemesradnóti lakóházban bemutatott nemesi gyűlés tárgyai között szereplő családi pecsétnyomó. Utóbbi ház a Skanzen első olyan épülete, amely a mai Magyarország határain túlról került a gyűjteménybe, abból a felvidéki faluból, ahol Radnóti Miklós édesapja is született, s ahol Pósa Lajos is tevékenykedett. A kiállítás személyes kötődéseit erősíti a házak származási helyén élő embereket megörökítő családi fotókból nyílt - folyamatosan bővülő - kiállítás, és a táj szokásairól, mesterségeiről szóló filmeket játszó múzeumi mozi is.

Fontos tudnivalók a 28. Budapest Borfesztiválhoz! 28. Budapest Borfesztivál 2019