A légkörön áthatoló sugárzások - köztük a folytonos színképű napfény - együttes hatásán alapszik a földi élőlények élete. Évmilliók sugárzási viszonyai alakították ki az éghajlati tényezőket, a levegő és a mikroklíma viszonyait, a növények, élőlények sajátos biotópjait.
A fénysugarak összetételük és a sugárzási idő függvényében bonyolult biokémiai folyamatokat indítanak el a bőr legfelső rétegeiben. Az ultraibolya sugárzás hullámhossza 290-400 nm-ig terjed. A látható fényen belül a 290-320 nm tartományú UV-B sugarak idézik elő a pigment képződését, a lebarnulást és felelősek a napégésért.
Tavasszal egyre intenzívebben érik bőrünket e sugarak. A bőr színe általában öröklött tényezőkhöz kötött. A fehér és a fekete bőrű embereknek ugyanannyi pigmentet termelő sejt van a bőrükben, csupán a sejtek festékképző képessége eltérő.
Bőrtípusok
Általában hatféle bőrtípust szoktak megkülönböztetni napfényérzékenység szerint:
- az első típusú bőr a fehér bőr (északi szőke típus), ami mindig leég, és sohasem barnul le,
- a második típus mindig leég, néha le is barnul,
- a harmadik a mediterrán típus, ami néha leég, de mindig lebarnul,
- a negyedik típus sohasem ég le és mindig lebarnul,
- az ötödik-hatodik típushoz a sötét, ill. fekete bőrű emberek tartoznak.
Hogyan barnulunk?
A bőrben bonyolult rendszerű biokémiai folyamatok zajlanak. A bőr festékanyaga (a melanin), a hormonok, az immunanyagok, a vegetatív és a központi idegrendszer összehangolt működése együttesen adja meg a kellő választ a bőr felszínét ért sugárzásra.
A legkülső rétegben lévő szarusejtek magjai fölé ernyő alakban rendeződve védik az érzékeny osztódó fehérjéket. A nagyobb és káros összetételű sugármennyiség sokszor kóros sejtképződéshez, esetleg bőrdaganatok kialakulásához vezethet.
A káros sugárhatás legegyszerűbb példái a tavasszal megjelenő szeplők és a májfoltok stb. Fényérzékenységet idézhetnek elő bizonyos gyógyszerek, májbetegségek, túlzott alkoholfogyasztás stb. Idős korban a fedetlen, kopasz fejbőrön is keletkezhetnek kissé barnás pigmenttel beivódott foltok, amik később rosszindulatúvá válhatnak.
A hatásos fényvédelemhez ismernünk kell bőrünk érzékenységét, tűrőképességét. Fényvédő hatású kozmetikumok használatával elkerülhetjük a bőr leégését. Használatuk előtt kérjük ki a gyógyszerész javaslatát is. A napfényes időszak kezdetével szerezzünk be gyulladáscsökkentő kenőcsöket. Ügyeljünk arra, hogy ne szenvedjünk súlyos másodfokú napégést. Különösen a kisgyermekek bőrét védjük nagy gondosan.
dr. Major Endre
bőrgyógyász
A Patika Magazin 12 000 cikkével kíván önnek továbbra is kellemes és hasznos szórakozást a www.patikamagazin.hu portálján!