Hogyan előzzük meg a táplálékallergiát?

Az allergiás betegségeket a XXI. század népbetegségének tartják, növekvő száma előtérbe helyezi a prevenció kérdését.

A gyermekkori táplálékallergia prevalenciáját 7–8%-ra becsülik. A prevenció célja az elsődleges (primer) szenzitizáció megelőzése, kialakult szenzitizáció esetében a további szenzitizáció kialakulásának a csökkentése, és az allergiás betegség lefolyásának enyhítése. Első lépésben azoknak a környezeti tényezőknek a hatását és jelenlétét kell csökkenteni, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az allergia kiváltásában (az agresszív allergének tartós jelenléte, mint például a dohányfüst, az állati szőr vagy szőrme, a madártoll, a padlószőnyeg, a levegőszennyezés).
A leghatékonyabb, ha az allergia megelőzésére már a várandósság tervezésekor gondol az édesanya, ennek érdekében a környezeti allergének (háziállatok kiköltöztetése a lakásból, penészgomba és poratka kiirtása a lakásból stb.) előfordulásának csökkentése. Azokban a családokban, ahol előfordult allergiás betegség, célszerű lehet a fogamzás idejét úgy tervezni, hogy a szülés ne pollenszezonra essen.

A várandósság idején
• Az egészséges várandósoknak étrendi megszorításra nincs szükségük, azonban a földimogyoró és a tenger gyümölcseinek (pl. kagyló, rákok) fogyasztása nem javasolt. Az anya táplálkozásának alig van hatása a születendő gyermek táplálékallergiájára, ezért várandósság alatt a fő problémákat az agresszív környezeti allergének jelentik, így az egyéb korlátozás (kivéve alkohol) szükségtelen, ugyanakkor veszélyes is lehet.
• Ugyanez azonban nem mondható el a táplálékallergiás kismamákról, nekik (továbbra is) ki kell iktatniuk a tüneteket kiváltó élelmiszereket.
• Célszerű rendszeresen pre- és probiotikus készítményeket fogyasztani, ezek ugyanis csökkentik az atópiás betegségek (ételallergia, pollenallergia stb.) kialakulásának esélyét.
• Tilos a dohányzás, nemcsak a kismamának, hanem a környezetében is (passzív dohányzás). A nikotin felelőssé tehető a különféle allergiás betegségek kialakulásáért.

A szoptató anya táplálkozása
Az utóbbi évekig az volt a szakemberek véleménye, hogy a szoptató anya kerülje azokat az ételeket, amelyek gyakran váltanak ki allergiás reakciót (így a tejet, a tojást, a búzát, a mogyorót, a diót, a halat, a citrusféléket, a marha- és csirkehúst, és amire a testvér allergiás).
• Napjaink korszerű álláspontja az, hogy csak olyan étrendi megszorításnak van létjogosultsága, amelyre vonatkozóan diagnosztizált eredménnyel és megalapozott bizonyítékokkal rendelkezünk. A felesleges megszorítás nagy hiba, csak akkor kell diétázni, ha a szoptatott csecsemőnek allergiás tünetei vannak.
• Megszorításra van szükség, ha az édesanya táplálékallergiás: a szoptatás náluk is javasolt, azonban étrendjéből ki kell zárni az allergén összetevőket. Szem előtt kell tartani, hogy a megszorítás ellenére is megfelelő legyen a tápanyag-ellátottsága, ami nem könnyű feladat. A táplálékallergiás betegek biztonságos élelmiszerválasztása akkor sem egyszerű, ha tudják, hogy mit kell kihagyniuk az étrendjükből.
• Az anya által elfogyasztott táplálék (pl. tejfehérje, hal, szója), az anyatejjel a csecsemő szervezetébe átjutva allergiás tüneteket okozhat. Ebben az esetben is folytatni kell a szoptatást, de az anya kerülje azokat az ételeket, illetve összetevőket, amelyek kiváltják az allergiás reakciót.
• Ha a családban előfordult táplálékallergia, akkor a szoptatás idején fokozott körültekintést, és az adott élelmiszereknek a kiiktatását (eliminálás) igényli az édesanya táplálkozása.

A csecsemő táplálása
• A csecsemőt hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel optimális táplálni. A csecsemők szervezete hat hónapos korig nehezen képes megbirkózni az idegen fehérjékkel, ezért az allergia megelőzésének vitathatatlanul leghatékonyabb módja az anyatejes táplálás. Az anyatej prebiotikumtartalma a jótékony hatású probiotikumok szaporodását segíti, és így járul hozzá az allergiás hajlam csökkenéséhez. Az esszenciális zsírsavak, illetve a pre- és probiotikumok fogyasztása az allergia kialakulásának megelőzése céljából a szoptatás alatt éppúgy javasolt, mint a várandósság idején. Az alkoholos italok kismamák esetén kerülendők, ezek közül a vörösbor fogyasztása kifejezetten tilos a benne lévő szulfitok miatt.
• Anyatej hiányában vagy a szoptatás egyéb akadálya esetén ún. hipoallergén (HA) tápszer adása javasolt.
• Az allergiaprevenció szempontjának a tehéntejalapú és a szójatápszerek nem felelnek meg, ezért a hidrolizált tápszer legalább hat, optimális esetben tizenkét hónapos korig előnyben részesítendő.
• A szilárd táplálékok bevezetésére csak hat hónapos kor után kerüljön sor. A nagy allergénaktivitású élelmiszereket pedig csak késleltetve szabad bevezetni a gyermekek táplálkozásába.

Gyermekkorban és később
A táplálékallergia leggyakrabban csecsemő- vagy kisgyermekkorban alakul ki, hároméves kor felett csökken az előfordulása. Kisgyermekkorban elsősorban a felnőttekéhez képest kisebb teljesítőképességű emésztési funkciók, a gyomorsav és az emésztőnedvek csökkent elválasztása miatt kialakuló tápanyagok nem tökéletes bontása, a bélfal fokozott áteresztőképessége a táplálékalkotókkal szemben, az élettanilag gyengébb bélmozgás, a bélnyálkahártyát borító nyák kis mennyisége, az immunrendszer éretlensége, de a kisebb mennyiségű IgA is, valamint a tolerancia bizonytalansága is hozzájárulhat a táplálékallergia kialakulásához.

Majdnem minden táplálékban van olyan anyag, ami allergénné válhat, leggyakrabban gyermekkorban a táplálékokban előforduló fehérjék, idősebb korban az ételszínezékek, a tartósítószerek és az élelmiszer-adalékanyagok okoznak allergiás reakciókat.
Sem ebben a korban, sem a későbbiekben nem egyszerű feladat a táplálékallergiások biztonságos élelmiszerválasztása, még akkor sem, ha tudják, mit kell kiiktatniuk az étrendjükből. A panaszt okozó élelmiszer kizárása az étrendből egyszerűnek tűnik, így például a tejallergiás ne igyon tejet, a tojásallergiás ne egyen tojást.

Megvalósítása azonban nagyon nehéz, mert:
• a legtöbb élelmiszer sokféle összetevőből áll, és
• az allergének rejtett formában jelen lehetnek, vagy
• a gyártási eljárás során, szennyeződhetnek vele.
A több összetevőből álló élelmiszerekre figyelni kell, ezek nyomokban is tartalmazhatnak allergén anyagokat: ezek étrendből történő teljes kizárása komoly feladat. Ahhoz, hogy a betegek ne fogyasszanak olyan élelmiszereket, amelyeket kerülniük kell, emellett ne hagyjanak ki az étrendjükből olyanokat, amelyeket biztonságosan elfogyaszthatnának, segítséget nyújt a csomagolt élelmiszerek címkéjén az allergén összetevők feltüntetése, amelyet a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szabályoz, valamint a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank által kiadott terméklisták.

Azokban a családokban, ahol mindkét szülő allergiás betegségben szenved, ott a gyermekeknél az allergia gyakorisága a 60–80%-ot is elérheti. Egy szülő érintettsége esetén kétszer–háromszor, két szülő érintettségekor pedig négyszer–ötször gyakoribb a táplálékallergia kialakulásának kockázata olyan szülőkhöz képest, akik nem szenvednek táplálékallergiában.

Felnőttkorban
Az allergia kialakulásában szerepet játszanak:
• az emésztőrendszer működését zavaró betegségek (fekélybetegség, epekövesség, fokozott savtermelés),
• az alkoholizmus (krónikus irritációt okoz),
• az emésztőszervi mellékhatással bíró gyógyszerek.

Lelovics Zsuzsanna RD dietetikus, táplálkozási szakreferens