A Biblia szerint Jézus keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A Húsvét ma a keresztény világ legfontosabb vallási ünnepe, egyben évezredek óta a tavasz eljövetelének ünnepe is. Kivételes alkalom a "két szín alatti áldozás" Húsvét Nagycsütörtökön, ekkor a hívek is isznak a miseborból.
Mai ünnepünk egyben a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott archaikus termékenységi ünnep és a zsidó pészah vallási folytatása. A Hold állásától függően március vagy április hónapban tartjuk. Idén Húsvétvasárnap április 12-ére esik.
A katolikus ünnep azonban nem egyetlen napból áll. Olyan jelentős ünnep az egyházban, hogy nem egy, hanem nyolc napon keresztül ünneplik. Az ünnepre való felkészülés már egy héttel Húsvét előtt, Virágvasárnap elkezdődik.
A Nagyhéten több misére is sor kerül, a misék liturgiájában, menetében pedig nagy szerepet játszik a misebor.
Mi is a misebor?
A Misebor az oltáriszentség (latinul Eukarisztia) része. A megszentelt kenyér (ma már ostya helyettesíti) és bor Krisztus testét és vérét jelképezi.
"Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem igazi étel, és az én vérem igazi ital" - mondta Jézus az utolsó vacsorán tanítványainak, mikor kenyérrel és borral kínálta őket.
Az oltáriszentség, amely Krisztus testét jelképezi, tehát nem más, mint a megszentelt kenyér/ostya és bor, melyeket a katolikus mise végeztével magunkhoz veszünk. Pontosabban rendszerint csak az ostyát, a szentelt borból maga a misét tartó pap kortyol. Így egy-egy misén csupán mintegy fél deciliter miseborra van szükség. Ám bizonyos jeles alkalmakkor - és ilyen jeles alkalom Nagycsütörtök is - a hívők is magukhoz veszik "Krisztus vérét", azaz kortyolnak a szentelt borból. Ezt nevezzük két szín alatti áldozásnak.
Egyes katolikus közösségekben, például Kaliforniában, a két szín alatti áldozás része minden misének. Nem csoda, hogy egy-egy ilyen gyülekezet éves szükséglete több ezer palack miseborra rúg. Itt már a beszerzés is komoly feladat, ezért a plébániák szerződést kötnek kaliforniai borászatokkal, akik ezt az értékesítést már külön piaci szegmensnek tekintik.
Olaszországban pedig a „Vino di Messa”, azaz a misebor a vinotékákban is megtalálható, egyes pincészetek kifejezetten specializálódtak rá. Ezek általában egyszerűbb, nem kifejezetten magas minőségű borok, közepes árkategóriában.
A Nagyhét
Virágvasárnap a Húsvétot megelőző Nagyböjt kezdete.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.
Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek
útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek
magadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok
szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról,
János pedig pálmaágakról számol be.
A keresztény kultúra országaiban erre emlékezve gazdag népszokáskincs
alakult ki. a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint
rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet
szoktak tartani.
A Nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, egyben az Eukarisztia (oltáriszentség)alapításának
ünnepe. Az utolsó vacsorán mondta Jézus kenyérrel és borral kínálva tanítványait:
Ez az én testem és ez az én vérem! Ezen a napon a székesegyházakat kivéve
minden templomban csak egy mise van, az esti órákban.
Nagypénteken nincs mise, csupán igehirdetés és áldozás. A pap a szertartást
piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben
vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt
leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól
az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót.
Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat.
Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs
elbocsátás.
Nagyszombaton napközben semmilyen szertartás nincs. A katolikus időszámításban
(ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap,
ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik. Húsvét vigiliája
az év legszebb és legösszetettebb szertartása.
Húsvétvasárnap délelőtt tartanak ünnepi szentmisét.
|
Tovább
>>>